„A gondolkodó, szervező, megvalósító és bátor szerepek megmaradnak”

2018. november 05.

Szántó András

Pörög a digitalizáció és alapjaiban változtatja meg a teljes munkaerőpiacot: állásokat sodor el, miközben újakat hoz létre.

A digitalizáció hatása a pénzügyi szektorra

Öt állás, ami volt, és öt, ami lesz című új meetup-sorozatunk első beszélgetésén vezető hazai pénzügyi szakemberek segítségével néztük meg, milyen tudásra és készségekre van szükség ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a rohamosan fejlődő pénzügyi és biztosítási szektorban.

Nyitottság a változásra

Az elmúlt tíz évben a negyvenezer magyarországi biztosításközvetítőnek majdnem a fele eltűnt, és további csökkenés várható Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója szerint. Náluk ráadásul a digitális átalakulás a vezetői szinten dolgozók háromnegyedének kicserélődését is jelentette. Hogy ki marad és ki megy, nem azon dőlt el, hogy valaki mennyire jó szakember, hanem hogy hajlandó-e változást véghezvinni a cégben vagy foggal körömmel ragaszkodik a megszokott rutinhoz.

A kísérletező hozzáállás híve az MKB lakossági és digitális vezérigazgató-helyettese, Hetényi Márk is. Szerinte a fintech-cégek berobbanása kifejezetten jót tett a szakmának, és ahhoz, hogy a nagy bankok versenyben tudjanak maradni, elengedhetetlen a szervezeti kultúra gyökeres megreformálása. Ezért is döntöttek úgy, hogy első magyar bankként saját fintech inkubátort indítanak, kinyitják rendszereiket, és a vészjóslatok ellenére „kitépik a bank IT-szívét”, azaz lecserélik az úgynevezett „ősrendszert”. „A gondolkodó, szervező, megvalósító és bátor szerepek megmaradnak” – magyarázta Hetényi.

Embernek maradni

Csakúgy mint Kai-Fu Lee, a résztvevők is úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás elsősorban a repetitív, szabályokon alapuló, alacsony elköteleződéssel és érzelmek nélkül is elvégezhető feladatokat fogja átvenni. Ugyanakkor a kreativitást, az együttérzést, az érzelmi elköteleződést és az innovatív gondolkodásmódot igénylő feladatkörök esetében inkább segítség lesz az új technológiák bekapcsolódása a folyamatokba, mintsem fenyegetés. Könnyen lehet, hogy pont a robotoknak köszönhetően lesz több időnk lesz alkotni, gondolkodni és érezni, azaz embernek lenni. És hogy mit jelent ez a bankszakmában? Nem kizárt, hogy pár év múlva már senki nem fog besétálni a helyi bankfiókba egy átutalás elindításához, de tanácsadókra továbbra is szükség lesz, főleg ha komolyabb élet- és vagyonbiztosításokról, befektetésekről vagy hitelekről van szó. És egy vállalat hatékony átszervezését és a folyamatok optimalizálását sem a robotok fogják kitalálni.

Nyíri József, a BnL Growth Partners cégtársa és a Codecool befektetője emlékeztetett, hogy ezek mellett az olyan személyes készségek, mint az önállóság, a motiváció, az állandó önfejlesztés igénye, vagy a csapatmunka képessége is felértékelődött a piacon, hiszen ez biztosítja az új munkahelyi kultúrákba való gyors beilleszkedést. Az egész életen át tartó tanulás pedig nemcsak fontos, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. Jönnek-mennek az új technológiák és az új munkakörök új elvárásokkal, így ma már semmi garancia nincs arra, hogy az ember tudása pár év múlva is piacképes lesz, ha nem fejleszti folyamatosan.

Digitális készségek

„A digitalizáció minden tradicionális vállalatot digitális vállalattá formál át” – mondta Nyíri. Bozsik Balázs, a Budapesti Értéktőzsde üzletfejlesztési és marketing igazgatója szerint a tőzsdével is ez történt. Ebben a szegmensben ma már szinte mindenki profi IT-beszállítókkal dolgozik: „outsource-olja a kereskedési rendszerét, az adatbiztonságot, a kereskedett termékek nyilvántartását, és szinte csak a marketingben vagy az irányításban van személyes jelenlét”.

Becsei András, az OTP Bank Nyrt. Budapesti Régiójának vezetője, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint megnőtt a szakértői pozíciók száma, és főleg az IT-orientációjú szakemberekre ugrott meg az igény. Szerinte ugyanakkor nem kell egyik pillanatról a másikra lezajló tragikus fordulatoktól tartani a szektorban, és emlékeztette a résztvevőket, hogy az ezredfordulón, a telebankos és online banki szolgáltatások térnyerésekor mindenki a fiókok rohamos kihalását vizionálta.

És rengeteg az új szakma is, a digitális marketingestől az adattudóson keresztül a termékgazdáig. A probléma Kurtisz Krisztián szerint inkább az, hogy a mai munkaerőpiacon nem találkozik a kereslet és a kínálat: ha valakinek megszűnik a munkahelye, az nem tud hipp-hopp programozónak állni, így egyrészt egy csomó ember kikerül a rendszerből, a másik oldalon pedig marad egy iszonyat nagy űr.