Szoftverfejlesztő lennél? Ezek a programozási nyelvek jelentenek biztos karriert – 2. rész

2019. február 21.

Beöthy Miklós

Legújabb cikksorozatunkban azokat a programozási nyelveket vesszük végig, amelyek a mentoraink szerint évtizedek múlva is nélkülözhetetlenek lesznek egy szoftverfejlesztő számára. Lássuk, miért a JavaScript vezeti évek óta a népszerűségi versenyt a programozók között, és miért követi egyre szorosabban „bővebb halmaza”, a TypeScript.

Programozási nyelvek, amik nélkül nem net a net: JavaScript és TypeScript

Fun fact: szinte biztos, hogy minden weboldal, amit ma megnyitottál, használ JavaScriptet. A JavaScript, csakúgy mint a CSS és a HTML, az internet megkerülhetetlen nyelve: a világ weboldalainak 95%-án fut. A maradék meg valószínűleg még GeoCitiesen készült. Míg a HTML-nek a weboldalak felépítésében, a CSS-nek pedig azok csinosításában van szerepe, a JavaScriptnek köszönhetjük, hogy a mai honlapok dinamikusak és interaktívak. Vagyis ez a nyelv teszi lehetővé, hogy bejelentkezzünk Instagramra, chateljünk Facebookon vagy videót játsszunk le YouTube-on, de a Google keresőjének automatikus kitöltési funkciója mögött is ez bújik meg. Akik a JavaScripttel kezdik a programozást, azért szeretik, mert könnyen tanulható: egyszerű nyelvi szerkezeteket használ és kevésbé szigorú nyelvi szabályokra épül. A gyakorlottabbak pedig többek között azért, mert elképesztően dinamikusan fejlődik, az elmúlt hat-hét évben például egy sor új specifikációval és nyelvi elemmel bővült.

Pedig nem volt mindig nagy kedvenc. A nyelvet Brendan Eich fejlesztette ki 1995-ben a Netscape Communications Corporation számára, akik olyan programnyelvet szerettek volna, amivel a böngészőjükben a weboldalak mozgalmasabbá és izgalmasabbá tehetők. A Java ehhez túl körülményesnek bizonyult, a tíz nap alatt írt Mocha, későbbi nevén LiveScript, azonban tökéletesen megfelelt a célra. A nyelvet végül marketingcélból JavaScript néven próbálták népszerűsíteni, de a programozók kezdetben így sem nagyon lelkesedtek érte, mivel nem tartozott a „komoly” (értsd: szerveroldali) programozási nyelvek közé, mint például a Java vagy a C#. A webfejlesztők körében azonban hatalmas siker lett, hiszen azt a régi álmukat váltotta valóra, hogy a statikus HTML-dokumentumokat egy egyszerű kis kóddal életre keltsék. Sőt, tíz évvel ezelőtt egy JavaScript-alapú szerveroldali programozási keretrendszert is létrehoztak, a Node.js-t, így a JavaScript bekúszott frontendről szerveroldalra is, megtörve ezzel a Java és a C# egyeduralmát.

codecool programozas google

„Ha csupán egy okot kellene kiemelnünk, amiért ettől a nyelvtől még jó ideig nem fogunk búcsút venni, az az, hogy a JavaScript a web univerzális nyelve” magyarázza Forián Szabó Mátyás. Nemcsak hogy ismeri és elfogadja minden böngésző, hanem a programozási nyelvek közül ez az egyetlen, amit minden böngésző ismer és elfogad, legyen az Microsoft Internet Explorer, Firefox, Safari, Opera vagy Google Chrome. Miért olyan nagy szó ez? Azért, mert az ezek mögött álló techóriások nagyjából minden téren szoros versenyben állnak egymással, vagyis elég kevés dologban szoktak közös nevezőre jutni, közös platformra meg még kevésbé. A JavaScriptnek hála azonban pontosan ez történt két évtizeddel ezelőtt. Ezt a status quót pedig azóta sem tudta megváltoztatni egyetlen piaci szereplő sem, pedig egyszer még a Google is nekifutott. „Egész egyszerűen akárhányszor volt olyan próbálkozás, hogy bevezessenek egy új frontendoldali nyelvet, annak mindig az lett a vége, hogy azt lefordították JavaScriptre” – teszi hozzá a szakértő.

Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ugyanebben rejlik a nyelv szépséghibája is. Pontosabban az összes szépséghibája: ahhoz ugyanis, hogy minden nagy piaci szereplő elfogadja és alkalmazza, elég sok kompromisszumot kellett kötni, amiért kezdetben sokan vélték úgy, hogy bőven lehetne még rajta mit csiszolni. Aztán a Microsoft gondolt egyet és meg is tette: így született meg a JavaScript 2.0, vagyis a TypeScript. A 2012-ben közzétett nyelvet a szoftveróriás a JavaScript továbbgondolt és továbbfejlesztett változatának szánta, ami akkoriban rohamléptekben kezdte meghódítani a techvilágot, de hiányosságai miatt igazán nagy fejlesztési projekteknél nem volt bevethető. A TypeScript 0.8 megjelenése hatalmas előrelépést jelentett, hiszen megtartotta az ősnyelv szintaxisát, de erős típusosságának és objektumorientált szemléletének köszönhetően lehetőve tette large-scale frontend oldali appok fejlesztését is. Mára pedig amellett, hogy a programozók harmadik legkedvesebb nyelve, a Google által fejlesztett Angularnak és a Facebook keretrendszerének, a Reactnak is a hivatalos nyelve lett.

***

Érdekel a programozás? Vágj bele nálunk! Jelentkezz a Codecool kéthetente induló programozóképzésére és szerezz piacképes, biztos tudást egy év alatt!